A Cassini gyűrűs legeltetési pályái, amelyek 2016. november végétől 2017. áprilisáig zajlanak majd, cserszínűek. A kék vonalak azt az utat jelzik, amelyet a Cassini megtett küldetése során az új pályára vezető időben. A kép jóváírása: NASA/JPL-Caltech/Space Science InstituteA Cassini Szaturnusz-misszió víziókat hozott nekünk a gázóriás jeges műholdjairól, új ismereteket adott arról, hogy hol lehetséges az élet, és gyönyörű fotókat készítettek a Szaturnusz viharrendszereiről és gyűrűiről. Most, hogy kifogy az üzemanyag, a keringő az utolsó hónapjait azzal tölti, hogy valaha is a lehető legközelebbi pillantást veti a gyűrűkre, majd lemerül köztük és a bolygó között, hogy „megízlelje” a légkört.
[ A következő legjobb jelölt az életre? A Szaturnusz holdja, Enceladus. ]
Eközben a Juno, amely júliusban érkezett meg a Jupiterhez, némi kudarcot szenvedett. Jelenleg egy 53 napos pályán kering a bolygó körül, és elég közel van ahhoz, hogy csak minden forradalom utolsó napján gyűjtsön adatokat. A Juno „tudományos pályára” való átirányításának terveit – ami lehetővé tenné, hogy a keringő 14 napon át egymás után adatokat gyűjtsön – eddig technikai problémák késleltették. December 11-én a Jupiter újabb közeli megközelítése (az úgynevezett „perijove”) során a Juno ismét adatokat gyűjt, ahelyett, hogy új pályára állna.
A NASA bolygótudományi igazgatója, James Green elmagyarázza, mi következik e két külső naprendszeri küldetésben.
Hallgassa meg a 2004-es szegmensünket, amikor a Cassini először megérkezett a Szaturnuszhoz.
Összegyűjtöttünk néhány lenyűgöző fotót a Cassiniről a küldetés során.
Ez a mozaik 36 képből készült három színszűrőben, amelyeket a Cassini képalkotó tudományos alrendszere kapott 2013. október 10-én. Köszönetnyilvánítás: NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute 
A Szaturnusz északi sarki viharának forgó örvénye egy hatalmas méretű mélyvörös rózsára hasonlít, amelyet zöld lombok vesznek körül ezen a hamis színű képen. A mérések a szemet elképesztően 1250 mérföldre méretezték, a felhő sebessége pedig 330 mérföld/óra. Köszönetnyilvánítás: NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute 
Ez a természetes színű nézet a gyűrűk megvilágítatlan oldala felé néz. Köszönetnyilvánítás: NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute 
A Szaturnusz legnagyobb és második legnagyobb holdja, a Titán és a Rhea úgy tűnik, hogy egymásra helyezkednek ebben a valódi színű jelenetben. Köszönetnyilvánítás: NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute 
Az epikus méretű Odüsszeusz-kráter egy nagy északi kiterjedésű területen húzódik a Szaturnusz Tethys holdján. Köszönetnyilvánítás: NASA/JPL/Űrtudományi Intézet 
Ez a ritka kép a Szaturnusz gyűrűit, valamint a Földet és a holdját örökítette meg ugyanabban a képkockában. A Föld, amely ezen a képen 898 millió mérföldre van, kék pontként jelenik meg a jobb oldalon; a hold halványabb kiemelkedésnek tekinthető a jobb oldalán. Köszönetnyilvánítás: NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute 
A Szaturnusz Hyperion holdjának ez a lenyűgöző hamis színű képe éles részleteket tár fel a furcsa, hullámzó hold felszínén. A színbeli eltérések a felületi anyagok összetételében mutatkozó különbségeket jelenthetik. Köszönetnyilvánítás: NASA/JPL/Űrtudományi Intézet 
A Szaturnusz északi féltekén a légkörben kavargó hatalmas vihar utoléri magát, ahogy körülveszi a bolygót. Köszönetnyilvánítás: NASA/JPL-Caltech/SSI 
A NASA Cassini űrszondájáról készült első színes film a Jupiterről azt mutatja be, hogyan nézne ki, ha a Jupiter egész földgömbjét lehámoznák, falra feszítenék egy téglalap alakú térkép formájába, és figyelnék, ahogy a légkör idővel fejlődik. Köszönetnyilvánítás: NASA/JPL/Arizonai Egyetem 
Mivel az óriási Szaturnusz a feketeségben lógott, és megvédte a Cassinit a nap vakító ragyogása elől, az űrszonda úgy nézte a gyűrűket, mint még soha, felfedve az addig ismeretlen halvány gyűrűket, és még a saját világát is megpillantotta. Köszönetnyilvánítás: NASA/JPL/Űrtudományi Intézet